A kormány április 2-án nyújtotta be az Országgyűlésnek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kiegészíti az időszakosan tapasztalható igazságügyi szakértőhiány miatt az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt is. A törvénymódosításról a jövő héten szavaz a parlament.

A törvényjavaslathoz csatolt miniszteri indoklás rámutat: „Jogalkalmazói visszajelzések szerint egyes szakterületeken, így például különösen az igazságügyi pszichiátria és a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt-és gyermek szakpszichológus vagy építésügyi, informatikai szakterületeken jelentős időszakos igazságügyi szakértőhiány tapasztalható, amely nagymértékben hozzájárul az eljárások elhúzódásához.”

A gondok orvoslására a kormány egyebek mellett javaslatot tett az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) módosítására. A Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett indítvány emlékeztet: a Szaktv. kivételesen teszi lehetővé igazságügyi szakértő helyett megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő igénybevételét. Az eseti szakértő igénybevételének egyik indoka lehet – olvasható a törvényjavaslat indoklásában –, hogy az adott szakterületen időszakos hiány miatt bejegyzett igazságügyi szakértő nem tud eleget tenni a kirendelésnek.

Minderre tekintettel a Szaktv. 4. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha)

„b) az adott szakterületen – időszakos hiány, vagy egyéb szakmai ok miatt – bejegyzett igazságügyi szakértő nem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy”

A törvényjavaslat a Szaktv. 4. § (4) bekezdésének módosításával, az eljárások hatékonyságának fokozása céljából bevezeti az előzetes tájékozódás intézményét. Ennek keretében a kirendelő szervnek lehetősége lesz arra, hogy még a szakértő kirendelése előtt elektronikus levélben (emailben) megkeressen több, az adott szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértőt az ügy tényállásának rövid ismertetése mellett, hogy tudja-e vállalni a kirendelést. Ha az előzetes tájékozódás keretében megkeresett igazságügyi szakértők rövid határidőn belül úgy nyilatkoznak, hogy nem tudnak eleget tenni a kirendelésnek, a kirendelő szerv számára megnyílik az eseti szakértő igénybevételének lehetősége. Ennek szükségességét és következményét minden esetben a kirendelő szervnek kell mérlegelnie. Az előzetes tájékozódás jogintézményének bevezetése alkalmas az eljárások észszerű gyorsítására, mert még a szakértő kirendelése előtt kiderül, hogy a szakértő rendelkezik-e megfelelő kapacitással a kirendelés teljesítéséhez.

A törvényjavaslat a Szaktv. 4. § (4) bekezdésének további kiegészítésével példálózó felsorolást ad arra nézve, hogy az eseti szakértő, az egyes szakterületek sajátosságaira tekintettel, milyen esetben tekinthető megfelelő szakértelemmel rendelkező személynek. Így az eseti szakértő megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek minősül különösen:

„a) a működési engedélyhez kötött tevékenység esetén a működési engedélye szerinti szakterületen,

b) a szakvizsgához kötött tevékenység esetén a szakvizsgája szerinti szakterületen,

c) kötelező kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén a kamarai jogosultsága szerinti szakterületen, vagy

d) – ha a tevékenység az a)-c) pont szerinti feltételhez nem kötött – az adott szakterületen

legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”