Az Alkotmánybíróság (Ab) precedensértékű döntésében a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt három bírósági határozatot is megsemmisített, mert az eljáró bíróságok a gyermek jogellenes elvitele ügyében folytatott eljárásukban elutasították az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló indítványt, illetve nem indokolták meg azt, hogy a szakértő kirendelése milyen okból maradt el.

Az Ab november 27-én hozott határozatában megállapította, hogy a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.II.22.216/2017/13. sorszámú végzése, a Fővárosi Törvényszék 50.Pkf.636.303/2017/4. számú másodfokú végzése, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.Pk.500.172/2017/11. számú elsőfokú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette.

Az ügy háttere: a részben Spanyolországban, részben Magyarországon élő szülők házassága megromlott, és a magyar anya úgy döntött, hogy négy éves fiával és két éves lányával Magyarországon kíván élni. Az olasz származású apa eljárást indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok végül úgy döntöttek, hogy az anya a gyermekeket jogellenesen vitte el Spanyolországból. Az anya indítvánnyal fordult az Ab-hoz, a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére hivatkozással. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során a bíróság nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, és tévesen állapította meg az idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét is.

Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat szerint – amelynek előadó alkotmánybírója dr. Sulyok Tamás, a testület elnöke volt – a bíróságok az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől fosztották meg. „Önmagában ugyanis arra utalni, hogy az eljárás elhúzódását eredményezné a szakértő kirendelése, nincsen arányban azzal a hátránnyal, hogy egy ilyen eljárásban a kiskorú gyermekek érdekeit (melyek vizsgálatát az idézett egyezmények is kifejezetten kimondják és hangsúlyozzák) a bíróság semmilyen módon nem veszi figyelembe. Az olyan eljárás, mely a gyermek érdekeinek kiderülését lehetetlenné teszi, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének.”

A határozathoz dr. Schanda Balázs és dr. Szabó Marcel párhuzamos indokolást, dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr. Salamon László különvéleményt csatolt.

A határozat teljes szövege itt olvasható.