Dr. Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke március 26-án levélben fordult dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez, hogy a veszélyhelyzet során felmerült, az igazságügyi szakértőket, illetve a szakértői tevékenységet érintő problémák megoldására javaslatot tegyen. Az igazságügyi miniszter április 20-án kelt válaszában biztosította a kamara elnökét, hogy a minisztérium részéről figyelembe vették a tárca feladat- és hatáskörére vonatkozó javaslatait. A levélből az is kiderül, hogy az Igazságügyi Minisztérium olyan jogszabályt készített elő, amely a járvány okozta veszélyhelyzet időtartama alatt biztosítja a köztestületek zavartalan működését.
Az igazságügyi miniszter levelében megköszönte a MISZK működését, illetve az igazságügyi szakértői hivatásrendet ért nehézségek kiküszöbölése, enyhítése érdekében, valamint a rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatosan megfogalmazott javaslatokat és észrevételeket. Dr. Varga Judit biztosította a kamara elnökét, hogy a minisztérium részéről figyelembe vették a tárca feladat- és hatáskörére vonatkozó javaslatait. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az adózás és a járulékok területére vonatkozóan javasolt intézkedések tekintetében a Pénzügyminisztérium az illetékes.
A miniszter szerint a március 30-án kihirdetett, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet számos, az igazságszolgáltatás rendszerét érintő – a MISZK elnöke által megfogalmazott javaslatokkal is nagyrészt összhangban álló – eljárásjogi rendelkezést tartalmaz a veszélyhelyzet idejére. Az egyes bírósági és közjegyzői eljárásokra megállapított speciális szabályok egyfelől az eljárások megindíthatóságát, másfelől a már megindult eljárások folytathatóságát biztosítják oly módon, hogy az eljárásban résztvevők életének és egészségének megóvása érdekében valamennyi eljárásban a lehető legkisebb mértékűre korlátozzák a személyes közreműködéssel járó eljárási cselekményeket, és ahol lehet, azt teljesen ki is iktatják. A speciális eljárási szabályok előtérbe helyezik az írásbeli kommunikációt, de a kormányrendelet a közvetlenséget és szóbeliséget igénylő eljárási cselekmények lefolytatásánál messzemenően támaszkodik a technika vívmányaira. Kiemelendő – folytatta dr. Varga Judit –, hogy nemcsak az eljárási kódexekben szabályozott elektronikus hírközlő hálózat igénybevételére (távmeghallgatás) biztosítanak lehetőséget a szabályok, hanem a széles körben ismert és alkalmazott, a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszközök igénybevételével történő meghallgatásra, nyilatkozatok megtételére is.
A rendeleti szabályok azonban annak érdekében, hogy elősegítsék a felek jogainak érvényesítését, egyértelművé teszik, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt – mind a bíróságra, mind a felekre és a per egyéb résztvevőire vonatkozó – a határidők tovább folynak. A határidők folyására vonatkozó főszabály alól a kormányrendelet kizárólag akkor enged kivételt, ha sem írásban, sem elektronikus eszköz útján nem végezhető el az adott eljárási cselekmény, és ez akadályát képezi az eljárás további folytatásának. Ennek kivételével viszont a bíróságnak minden más eljárási cselekményt el kell végeznie, a bizonyítást le kell folytatnia. Tehát kizárólag a személyes közreműködést igénylő és másképp nem foganatosítható eljárási cselekmény képezheti akadályát az eljárás folytatásának, amelynek következménye, hogy az akadály elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele – hangsúlyozta a tárcavezető.
Dr. Varga Judit tájékoztatása szerint a kormányrendelet azt is egyértelművé teszi, hogy a veszélyhelyzet alapvetően nem érinti a büntetőeljárásokat, azaz a büntetőeljárások megindítása és lefolytatása biztosított. A veszélyhelyzet a büntetőeljárások vonatkozásában nem érinti a határidők folyását, a büntetőügyben eljáró szervek feladatait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási kötelezettségeit. Ugyanakkor – mutatott rá a miniszter – a kormányrendelet a fennálló különleges jogrendre figyelemmel a büntetőeljárás számos rendelkezését egyszerűsíti, egyúttal egyes eljárási cselekmények lefolyatására több esetben a veszélyhelyzethez igazodó rugalmasabb határidőt biztosít. E körben például lehetővé teszi azt, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbíthassa a szakvélemény – ide nem értve a magánszakértői véleményt – előterjesztésére irányadó Be. 186. § (6) bekezdésében meghatározott határidőt. Emellett a jogszabály az informatikai lehetőségek alkalmazásának széles körben lehetőséget biztosít. Abban az esetben pedig, ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, a büntetőügyben eljáró szervek az eljárási cselekmény elvégzését elhalaszthatják. Fontos kiemelni továbbá, hogy a büntetőeljárásban papíralapú kapcsolattartás esetén is az idézés és az értesítés elsősorban az idézett vagy értesített személy által megjelölt vagy a büntetőügyben eljáró szerv hivatalos tudomására jutott elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, valamint hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történik azzal, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézésen és értesítésen fel kell, hogy tüntesse azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.
A fentiekből az is következik – folytatódik a levél –, hogy az eljárási kódexek és az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény a kormányrendelettel nem érintett, így többek között a szakértői díj megállapítására és a szakértő kirendelés alóli felmentésére vonatkozó rendelkezései továbbra is érvényesülnek.
A MISZK működésével kapcsolatos javaslatok kapcsán a miniszter arról is tájékoztatást adott, hogy az igazságügyi tárca olyan jogszabályi megoldást készített elő, amely a járvány okozta veszélyhelyzet időtartama alatt biztosítja a köztestületek zavartalan működését. A MISZK elnöke által megfogalmazott javaslattal összhangban a jogszabály a hatálybalépését követően lehetővé fogja tenni, hogy a köztestületi szervek döntéshozatala során a döntéshozatal és annak előkészítése írásban vagy elektronikus kommunikációs eszközök útján történhessen. Továbbá a jogszabály megfelelő garanciális szabály előírása mellett biztosítani fogja annak a lehetőségét, hogy a köztestület beszámolóját és költségvetését a küldöttgyűlés helyett az ügyvezetés (a kamara elnöksége) elfogadhassa – közölte dr. Varga Judit, aki végezetül jelezte, hogy számít a további segítő együttműködésre.
