Dr. Tóth István igazságügyi szakértő készített magának egy „szamárvezetőt”, amit ezúton megoszt azon szakértőtársaival, akik alanyi adómentes, adószámos magánszemélyként végzik a szakértői tevékenységet (de nem kizárt, hogy vállalkozók is tudnak meríteni abból, amit közread); számlatömbből, papír alapú számlát állítanak ki a szakértői díjaikról és manuálisan, ügyfélkapun keresztül (a NAV felületen) rögzítik a számla adatait.

Július 1-je óta három számlát állítottam ki, mindegyik után 4 naptári napon (nem munkanapon!) belül teljesítettem adózói kötelezettségemet is, azaz rögzítettem a számlaadatokat. „Természetesen” mindháromszor hibáktól hemzsegően. Mivel a NAV némi türelmi időt hirdetett, nem számítok semmilyen szankcióra, de – miután a NAV ügyfélszolgálattól (tel.: 1819/7/4) megkaptam a megfelelő instrukciókat – a jövőbeni rögzítéseim már remélhetően hibátlanok lesznek. (Maradt bennem némi kétely, azt a végére hagyom.)

A hibák okai:

a)  kiállítom a számlát, amelyen két tétel van:

1. a szakértői díj – ami után a kifizetők befizetik az adóelőleget;

2. a kamarai költségátalány – ami után sem a kirendelő, sem én nem fizetek adóelőleget, de ami a számla összegét éppen 1000 forinttal növeli.

b) a rögzítés „NAV”-os nyelvezete, amely egyértelműségre törekszik ugyan, de – belegondolva, hogy az egész online számlázás a követhetőség és az ÁFA körül forog – nagyon nem mindegy, mit jelent például ITT az a két egyszerű szó, hogy „nettó” és „bruttó”.

c)  a nyelvezethez tartozik, hogy egy-egy legördülő menüből nem feltétlenül az a tétel kínálkozik legmegfelelőbbnek, amelyet valójában ki kellene választanunk ð ennek aztán lehet olyan következménye, ami majd „pénzbe kerülhet”. Annál is inkább, mert a végén a rögzítés – mivel NAV nyelven egyébként rendben van a dolog – egy klikkeléssel elvégezhető, abban a hitben, hogy jól végeztük el a feladatot.

Tárgyi kellékek:

● ügyfélkapu (akinek nincs, foglaljon időt valamelyik hivatalos helyen, és nyisson, mert az is csoda, hogy még eddig meg tudott lenni nélküle – ezt nem éllel írom!; akinek személyesen nincs lehetősége ügyfélkapu regisztrációra és rendelkezik elektronikus személyazonosító igazolvánnyal, abban az esetben ügyfélkapu elektronikus úton is létesíthető az alábbi oldal felkeresésével: https://ugyfelkapu.gov.hu/regisztracio/regEszemelyi)

● internet kapcsolat;

● regisztráció a NAV online számla felületén ð https://onlineszamla.nav.gov.hu/home

A NAV-os regisztráció két hasznossága: egyrészt azon a felületen kell majd a számlák adatait bevinni a rendszerbe, másrészt pedig az eladó (esetünkben a szakértő) adatait egy-egy rögzítéskor nem kell újra meg újra bepötyögnünk, mert belépéskor ez a rovat automatikusan betöltődik. (Ha az „eladónak” pénzügyi képviselője is van, az ő adataival ugyanez történik.)

Eljutottunk a tényleges NAV-os adatrögzítésig. A belépés ugyanazon a linken történik, mint amin regisztráltunk, de ezúttal a „bejelentkezés” opciót kell választani. (Aki egyedül használja a számítógépét és regisztrációkor elfogadja a gép ajánlatát, hogy elmenti a felhasználó nevet és a jelszót, annak a gép fel is kínálja ezen belépési adatokat.) A bejelentkezés érdemben két lépésben történik, mert utána feljön az ügyfélkapu belépési képernyője is (mivel a folyamat az Ügyfélkapun keresztül folyik), de pár másodperc elteltével visszavált a rendszer a NAV-os online számla munkafelületre. (A kilépés viszont majd egyszerűbb – egylépcsős – lesz.)

A NAV-os felület főmenüjének második eleme a „Számlaadat-rögzítés” - ezt kiválasztva már valóban a bennünket érdeklő munkaablakban vagyunk.

A munka megkezdésekor döntenünk kell arról, hogy az egyszerűsített vagy pedig a bővített rögzítést választjuk. Amennyiben a rögzíteni kívánt számlán csak kevés adat szerepel, célszerű az egyszerűsített rögzítést választani. (A bővített rögzítés akkor jöhet szóba, ha a rögzíteni kívánt számlán a kötelező tartalmi elemeken túl egyéb adatok is szerepelnek – bele lehet nézni, mi az, és utána szinte biztos, hogy mindenki az egyszerűsítettet választja.)

Maga a rögzítés két fő részből áll: egy adminisztratív jellegű felvezetésből és a konkrét adatok bevitelére szolgáló részből.

Az adminisztratív részbe beírni semmit nem kell, ez a rész kiválasztó jellegű, azonban mindhárom mező kitöltése kötelező:

Kiválasztandó továbbá e lapon, hogy új számlát szeretnénk-e rögzíteni (szerintem ez az alapeset), előzmény nélküli módosító számla adatait kívánjuk módosítani (ebben az esetben olyan módosító okiratról történik az adatszolgáltatás, amelynek az eredeti számlájáról még nem történt, és nem is fog történni adatszolgáltatás), netán előzmény nélküli érvénytelenítő számla (olyan érvénytelenítő okiratról történik az adatszolgáltatás, amelynek az eredeti számlájáról még nem történt, és nem is fog történni adatszolgáltatás) adatait vinnénk fel.

„Tovább” zöld jelzést akkor kapunk, ha minden rovatra reagáltunk.

A konkrét adatok bevitelére szolgáló rész tagolása:

● adatok

● a számlák tételei

● összesítés

Az adatok közül az első halmaz az eladóra (azaz ránk, a számla kibocsátójára) vonatkozik: név, cím, adóazonosítók stb., ezeket a program önműködően – a regisztrációnk alapján – kitölti. (Ha ebben hiba van, azt csak profilunk módosításával tudjuk korrigálni, itt nem.)

A második adathalmaz a vevőre (a szakértői szolgáltatás igénybe vevőjére) vonatkozik. Itt elegendő beírni a vevő adószámát, a többi rovatot (pl. nevét, címét) – az adószám ismeretében – a rendszer tölti ki.

A következő adathalmaz a pénzügyi képviselőre vonatkozik. Gyanítom, ez közülünk csak keveseket érint – nálam ez a rész természetesen üresen marad.

Következnek a számla adatai: sorszám, keltezés, kiállítás és teljesítés dátuma, a fizetés módja, pénznem és megjelenési forma – ezek közül a sorszámot nekünk kell beírnunk, a többi adatok (naptár lenyitással a dátumok is) kiválaszthatók.

Itt ért az első igazi meglepetés: egy programtól elvárnám, hogy ha nyomtatott számlatömbbe tartozó számot írunk be, akkor észlelje, hogy annak tagolása (pl. a B. 13-374/V jelű tömbben két betű-szám-két betű és hét szám) megfelelő-e. Vagyis a program „mindent” elfogad, és ha hibázunk, nincs visszajelzés.

Más meglepetés: ha régebbi dátumot írok számla kiállítási napjaként, a programtól elvárnám, hogy „csóválja a fejét”, miért nem 4 naptári napon belül rögzítem az adatokat. Ugyancsak valami hibaüzenetet várnék, ha a számla kiállítási dátuma megelőzi a teljesítés dátumát. (Vagyis hogy ne engedjen simán tovább, csak – mondjuk – szöveges indokolással…)

Ami a megjelenési formát illeti, az én választásom természetszerűen a papír alapú számlatömbre esik, de van a választási lehetőségek között elektronikus, EDI és egyéb fajta számla is. (Ami a bármilyen felépítésű és tagolású számlaszám elfogadását illeti, annak az említett sokféleség lehet egy magyarázata.)

Következik a számlatételek felvitele. Ahhoz, hogy ne vezessük akaratunkon kívül félre a NAV-ot és ne keletkeztessünk magunknak adóhátralékot, célszerű odafigyelni, mit válasszunk ki azokon a helyeken, ahol legördülő menü van. A folytatásban nem azt írom le, én hol és mit hibáztam, hanem hogy – a NAV telefonos ügyfélszolgálatának munkatársától kapott információ szerint – egy-egy rovatban mit kell/célszerű választani.

Fontos:

- a csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező – hiány esetén e pontok bepirosodnak;

- a nem csillagozott rovatokat nem kell kitölteni – ha valaki mégis úgy érzi, meg akar ott is nyilvánulni, az akár rosszul is elsülhet ð további nem kívánt kérdéseket generálhat magának.

Ami az egységárat illeti: mivel itt nem díjjegyzékről, hanem már a számláról (a díjjegyzék rovatainak összesítéséről) van szó, nem okozhat zavart, hogy egyik számlában a szakvélemény x Ft, egy másikban pedig y Ft egységárú volt.

A mennyiségi egységnél választható más is, pl. a „saját” – ezt azonban magyarázni kell, pl. helyszíni közreműködésként, szakértői szemleként… ð szerintem egyszerűbb a darabszám alkalmazása.

Új tétel következik: a MISZK költségátalány.

Felvittük a számla valamennyi tételét (esetemben ez mindössze kettő: a szakértői díj és a kamarai költségátalány), következik a tételek összesítése. Itt gyakorlatilag megismételjük a tételek nettó, ÁFA majd bruttó összegét, majd ezek összegzése következik.

A kamarai költségátalány nem képez adóalapot és áfa-tartalma sincs, ezért az áfa-bevallásban sem szabad feltüntetni.

A NAV Online számlázási felületén a kamarai költségátalány továbbszámlázása során az  „ÁFA törvény hatályán kívüli” adómérték opciót kell kiválasztani.

Elvileg készen vagyunk. Rákattinthatunk az ellenőrzés gombra ð nemigen kapunk hibaüzenetet ðð ennek alapján rákattinthatunk az elküldés gombra is. Ekkor rájövünk, hogy nem is volt bonyolult a számlaadat-rögzítés (Minek írta így „túl” a dolgot Tóth István?)

Ha ritkán állítunk ki számlát, legközelebb jó eséllyel nem fogunk emlékezni a kitöltés minden pontjára. (T.I. saját magának rendezte a válaszok rendjét egy táblázatba, és segítő szándékkal tette közzé annak szövegesített változatát – a szövegesítést csak a közreadás miatt tartotta szükségesnek.)

* * * * *

Hiányérzet: szívesen venném, ha a NAV-tól (mondjuk, az ügyfélkapun keresztül) kapnék visszajelzést az adatrögzítésről. Esetleg egy-egy számla adatainak bevitele után egy automatikus üzenetet, hogy rögzített adataimat itt és itt tekinthetem meg, netán le is tölthetem.

Kételyeim:

● Mivel a NAV nevében az „A” betű adót jelent, és ez az egész adatrögzítés az adózáshoz kötődik, úgy gondolom, hogy a szakértői díj felvitelekor „nettó” összegként az adó alapját (a bevétel költségekkel csökkentett részének) kellene beírni. (Az ügyfélszolgálat munkatársától kapott felvilágosítás szerint nem jól gondolom.)

● Számomra nem „jön le” ebből a kitöltésből, hogy a kamarai költségátalányt mi csak közvetítjük (de bízom az ügyfélszolgálat munkatársának hozzáértésében). Nem forintálisan, hanem lelkileg zavarna (nem kicsit!), ha utólag a NAV bevasalna rajtam 135 Ft-ot kamarai költségátalányonként.