Az Országgyűlés május 18-án 138 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 35 tartózkodás mellett elfogadta az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló törvényt, amely több rendelkezésében módosítja az igazságügyi szakértői törvényt is. Az igazságügyi miniszter indoklása szerint a törvénymódosítás felgyorsítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást, pontosítja a kirendelő hatóság fogalmát és az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlés feltételeit.
Az igazságügyi miniszter indoklása szerint a a kilencven paragrafusból álló előterjesztésnek, amelyből hét az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt (Szaktv.) módosítja, az a célja, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz.
A miniszteri indoklás azt is hangsúlyozza, hogy az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény határozza meg az igazságügyi szakértővé válásra, a szakértők jogaira és kötelezettségeire, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására vonatkozó alapvető szabályokat. A törvénymódosítás az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel – a jogalkalmazói visszajelzések alapján – felgyorsítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást, pontosítja a kirendelő hatóság fogalmát és az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlés feltételeit. A névjegyzék tartalmának kisebb mértékű módosításával gördülékenyebbé teszi a kirendelést, és lehetővé teszi a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatását. A módosítás emellett az utólagos szakértői, illetve hatósági adatigénylések teljesíthetősége érdekében a névjegyzékből törölt adatok megőrzési idejét 10 évről 20 évre emeli.
Ami a részleteket illeti, kiegészül az igazságügyi szakértői névjegyzék adattartalma, amelynek célja a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatása, valamint az elektronikus ügyintézésnek való megfelelés. Erre figyelemmel az igazságügyi szakértők tekintetében a névjegyzékben feltüntetik a születési név és az eskü letételének időpontját, a gazdasági társaságok nyilvántartott adatai pedig az adószámmal, az elektronikus kézbesítési címmel és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőséggel bővülnek ki.
Az igazságügyi névjegyzék adattartalmának kiegészítése szükségessé tette a Szaktv. 11. §-a szerint szabályozott nyilvános tények és adatok körének és nyilvánosságra hozataluk módjának módosítását is. A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben töröltként nyilvántartott igazságügyi szakértő adatairól – a jogos érdekének igazolása után, törvény által arra feljogosított – harmadik személy részére adatszolgáltatást végez. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt adatok megőrzésének idejét, azaz a jelenlegi tíz évet meghaladóan túl is érkeznek adatszolgáltatási kérelmek, jellemzően a bíróságok, illetve a rendőrség részéről, amelyek a korábban eljárt szakértők szakterületeire, személyes adataira, elérhetőségeire, illetve a bejegyzésük időtartamára vonatkoznak az eljárási jogosultságuk megállapítása érdekében. A jogalkotó ezért indokoltnak látta az adatok törlésére vonatkozó időtartam húsz évre történő emelését, elősegítve ezzel a közhiteles nyilvántartás igazságszolgáltatásban való hatékony és fokozott közreműködését, és a jogbiztonság fenntartását. A névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt gazdasági társaságok vonatkozásában is érkeznek hasonló, kirendelő hatósági és szakértői adatszolgáltatási kérelmek, ezért a törlésére vonatkozó időtartam húsz évben történő meghatározása a gazdasági társaságok vonatkozásában is indokolt.
A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés szerint az igazságügyi szakértőt, illetve társaságot törölni kell a névjegyzékből, ha a hatósági kirendelése alapján történő eljárási kötelezettségének felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget. A törvénymódosítás – jogalkalmazói visszajelzés alapján – ezt a szabályt akként módosítja, hogy egyértelművé teszi, hogy az igazságügyi szakértőt, illetve a társaságot csak akkor lehet törölni a névjegyzékből, ha a hatóság ismételten ugyanabban az eljárásban szólítja fel.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a jogalkalmazói munka megkönnyítése érdekében a törvénymódosítás pontosítja az igazságügyi szakértőt kirendelő hatóság fogalmát, és egyértelművé teszi, hogy a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a közjegyző és a végrehajtó is kirendelő hatóságnak minősül. A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a szakértők meghatározott adatait és a tevékenységükkel kapcsolatos egyes tényeket és körülményeket tartalmazó elektronikus felületre vonatkozó szabályokat és felhatalmazó rendelkezéseket. Mivel az érintett adatokat tartalmazó szakértői névjegyzék elektronikus formában történő vezetését kormányrendelet rögzíti, és a névjegyzék meghatározott adatainak nyilvánosságát maga a Szaktv. írja elő, az elektronikus felület és a kapcsolódó miniszteri rendeleti szabályozás indokolatlan és szükségtelen. Ezenfelül a törvénymódosítás az eljárás gyorsítása érdekében hatályon kívül helyezi a Szaktv. azon rendelkezését, amely a névjegyzékbe vételi eljárás során kötelezően előírja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményének beszerzését. Mivel a névjegyzékbe történő felvétel objektív törvényi feltételeken alapul, a módosítással lehetővé válik, hogy a névjegyzéket vezető hatóság a felvételi kérelmeket akár sommás eljárás keretében is elbírálja.
