Az igazságügyi szakértők csaknem másfél évtizedes sérelmét orvosolja az a miniszteri rendelet, amely két lépcsőben emeli hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíját. Ez az összeg 2008 óta négyezer forint volt. Az óradíj a rendelet hatályba lépése, március 3-a után hatezer forintra, majd 2023. január 1-jén nyolcezer forintra emelkedik – írja az Index.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szinte kezdetektől fogva kérte a jogalkotót az óradíjak emelésére. Agárdi Tamás, a kamara korábbi elnöke már évekkel ezelőtt, 2015-ben szóvá tette, ha az igazságszolgáltatás a szakmai elitet akarja szakértőként igénybe venni, akkor azt is látni kell, hogy ezek a szakemberek mérnökként, informatikusként háromszor-négyszer nagyobb óradíjjal dolgoznak, ráadásul nem kell számolniuk az ellentétes érdekek miatti stresszel és a szakértői igénybevétellel járó többletmegterheléssel. Az igazságszolgáltatás más résztvevői – folytatta Agárdi –, mint az ügyvédek, nem ritkán 35-40 000 forintot is elérő óradíja jelzi a reális, piaci értékítéletet. Szerinte torzulásokhoz vezethet, ha a jogkereső közönség azt hiszi, hogy az igazságügyi szakértésnél figyelmen kívül lehet hagyni a piaci szempontokat, és kötött árasnak minősíti a büntetőügyekre, családjogi perekre vonatkozó igazságügyi szakértést, és ugyanakkor a szakértői mérlegelést engedi a nem hivatalból történő bizonyításoknál.
Schváb Zoltán, akit 2020 végén választottak meg a küldöttek a kamara elnökének, már elnökjelölti programjában is kiemelt helyet kapott a díjrendelet. Aztán elnökként több alkalommal is jelzéssel élt a jogalkotó felé a szakértői óradíj méltatlanul alacsony szintje miatt.
„Szakértővé válni és szakértőnek lenni idő és folyamatos tanulás, képzés, fejlődés. Egy újonnan, felsőoktatásból kikerülő munkavállalónak szakmai tapasztalatot kell szereznie, illetve a megfelelő kompetencia megszerzéséhez további tanulásra, végzettségi oklevelek beszerzésére van szükség, a kötelezettségek pedig a szakértői státusz megszerzésével nemhogy csökkennének, hanem kifejezetten növekednek is. A szakértői díjnak e kötelezettségek teljesítéséhez szükséges költségeken felül tisztes megélhetést is kellene biztosítania az igazságügyi szakértők részére. Igazságügyi szakértő csak kiemelt szaktudással és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező személy lehet, akinek a munkája kiemelt felelősséggel bír és ennek tükröződnie kellene az igazságügyi szakértők díjazásában is. A díjmegállapítás alapján megállapítható volt, hogy a társadalom az igazságügyi szakértőket képzettségükhöz, és az igazságszolgáltatásban betöltött szerepükhöz képest alulértékeli” – hangsúlyozta Schváb Zoltán a kamarai tagoknak küldött hírlevelében.
A jogalkotó végül elfogadta a kamara módosítási javaslatát, amelynek eredményeként az igazságügyi miniszter módosította az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM-rendeletet. Az óradíj március 3-a után hatezer forintra, majd 2023. január 1-jén nyolcezer forintra emelkedik. Ugyancsak nőnek a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők munkadíjai is. Például az igazságügyi boncolás és szakvélemény előterjesztése 12 500-ról 18 750 forintra, a nyomszakértői vizsgálat 4000-ről 6000 forintra, a kriminalisztikai textilszakértői vizsgálat 4800-ról 7200 forintra emelkedik.
Évente több százezer szakvélemény
Az 1996-ban alakult Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának jelenleg mintegy 2800 tagja van. Az igazságügy szakértők 290 szakterületbe sorolva segítik a jogalkalmazókat és az igazságszolgáltatást. A bíróság, az ügyészség, a rendőrség vagy más hatóság, megbízás alapján pedig bármely állampolgár és szervezet számára szakvéleményt készítenek, hogy speciális szakértelmükkel hozzájáruljanak az ügyek felderítéséhez, a tényállások érthetőbbé tételéhez, illetve valamely szakkérdés eldöntéséhez. Vannak közöttük orvosok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, de nyomszakértők, művészettörténészek, numizmatikusok és becsüsök is. A szakértők évente több százezer szakvéleményt készítenek.
